ezt így nem lehet...ne játssz velem kérlek! én csak veled akarok lenni....

fogalmad sincs, mit hozol ki belőlem....hogy a világ legjobb érzése amikor ott sétálsz mellettem, egy pillanatig csendben, aztán beszélgetünk, semmiségekről, az életünkről. búcsúzóul megpuszilsz, és visszakísérsz. azt hiszem minden oké, de este elkezdesz hihetetlenül hiányozni, és rájövök, hogy a nyár egyik legjobb óráját töltöttem veled... és hogy eldobnám a fél karomat azért, hogy a másikkal a te kezedet foghassam. és talán túl leszek rajtad majd egyszer, valamikor, de elfelejteni sosem foglak! és már csak egy évet kell várnom, hogy lássalak.:)